Szerző: zsylvester | február 5, 2008

Andrei Pleşu politikailag inkorrektnek tartja a modern biológiát

A forradalom után, a kilencvenes évek elején elolvastam Andrei Pleşunak egy gyűjteményes esszékötetét, a “Chipuri şi măşti ale tranziției”-t; azokban a zavaros időkben megfontoltnak és tájékozottnak tűnt a szerző. Szomorúan tapasztalom azonban, hogy Andrei Pleşu világnézete megrekedt valahol a 19. század elején. Pleşu egy volt német kancellár, Helmut Schmidt kapcsán fejti ki a véleményét a Dilema veche január 20.-i számában. Nem tetszik neki, hogy a német politikus nyíltan ateista, és hogy a vallásos szövegek helyett a rációt tekinti alapvetőnek az emberi jogok és a demokrácia védelmében.

Hogy Románia egyik legtekintélyesebb és befolyásosabb értelmiségije, filozófusa és publicistája inkább támaszkodna az Ótestamentumra emberi jogi és demokrácia-ügyekben, mint a rációra, az enyhén meglepő. De az érdekes eszmefuttatás csak ezután következik, Pleşu úr ugyanis Sarah Baartman történetére hivatkozva kritizálja a darwinizmust és azt az elképzelést, hogy az ember egy sorba helyezhető és egy lapon emlegethető lenne a majmokkal:

“Tocmai reflectam la toate astea, cînd, la seminarul săptămînal de la Wissenschaftskolleg zu Berlin, o profesoară din Zürich a spus povestea faimoasei Sarah Baartman, zisă şi „Venus hottentotă“. E vorba despre o sud-africană de la începutul secolului XIX, cu un posterior supradimensionat, amintind steatopygia Venus-urilor preistorice de la Willendorff şi Lespugue. Disecată, după moarte, de Cuvier, expusă, ca un fenomen, la Musée de l’Homme, revendicată, apoi, de autorităţile Africii de Sud cu titlu de „patrimoniu naţional“, biata Sarah a ajuns, într-un tîrziu, o emblemă-manifest a feminismului, anticolonialismului, antirasismului etc. A trata un om din unghiul istoriei naturale, a-i expune scheletul alături de dinozauri şi cimpanzei e a-i leza demnitatea şi drepturile. Nu mi-am putut reţine un zîmbet rău. Aştept, nerăbdător, condamnarea darwinismului ca fiind politic incorect. Cum să pui omul la rînd cu maimuţele? Cum să lezezi demnitatea aproapelui alăturîndu-l urangutanului şi cum să lezezi demnitatea urangutanului, tratîndu-l drept expresia primitivă a unei fiinţe superioare?”

[Magyar fordítás: ] “Éppen ezen tűnődtem, amikor a Berlin-i Wissenschaftkolleg heti szemináriumán egy Zürich-i tanárnő elmondta a híres Sarah Baartman, azaz a “Hottentotta Vénusz” történetét. Egy dél-afrikai nőről van szó, aki a XIX. század elején élt, és akinek hátsó felének tekintélyes mérete a Willendorfi és Lespugue-i vénuszok steatopygia-jára emlékeztetett. Szegény Sarah halála után Cuvier boncolóasztaláról a Musée de l’Homme-ba került; később a dél-afrikai hatóságok nemzeti vagyonként próbálták hazaszállítani, míg végül a feminizmus, antikolonializmus, antirasszizmus, stb. jelképévé vált. Egy ember méltóságát és jogait sérti, ha a természettörténet szemszögéből tárgyalják, és csontvázát dinoszauruszok meg csimpánzok mellett állítják ki. Nem tudtam visszafojtani egy rosszindulatú mosolyt. Türelmetlenül várom, hogy a darwinizmust politikailag inkorrektnek nyílvánítsák. Hogyan teheted egy sorba az embert a majmokkal? Hogyan sértheted meg hozzátartozód méltóságát, mikor egy orángután mellé teszed, és hogyan sértheted az orángután méltóságát azáltal, hogy egy felsőbbrendű lény primitívebb megnyilvánulásának tartod?”

A Hottentotta Vénusz története valóban egy érdekes sztori, melyet angol nyelvterületeken elsősorban Stephen Jay Gould esszéje tett ismertté (Gould, Stephen Jay, 1985, “The Hottentot Venus”. In: The Flamingo’s Smile, 291-305. New York, W.W. Norton and Company). Saartije Baartman (a Saartije “Sárikát” jelent Afikaans nyelven) egy holland farmer szolgálójaként dolgozott Capetown mellett, míg 1810-ben a gazdája testvére el nem vitte Londonba, hogy kiállítási tárgyként mutogathassák. Saartije nem mindennapi méretű hátsó fele nagy sikernek örvendett Londonban és Párizsban egyaránt, öt éven át, de 1815-ben Sarah lebetegedett és meghalt. [Egyébként nemcsak ez a testrésze volt nagy, de a további részletek iránt érdeklődő olvasónak inkább Stephen Jay Gould remekül megírt esszéjét ajánlom figyelmébe.] A történet kiválóan illusztrálja, hogy a múlt század eleji európai gondolkodást mennyire átitatta a rasszimus: Saartije-t, és általában a hottentottákat meg busmanokat (akiknek manapság a közös és becsületes nevük Khoi-San), az egyik legprimitívebb fajtának vélték, amelyik csak árnyalatokban különbözik az orángutántól. Mondanom sem kell, ez a nézet teljesen bizonyítatlan és tudománytalan; elégedjünk meg itt annyival, hogy a termetes ülep semmivel sem helyez valakit közelebb a majmokhoz, mint mondjuk az átlagosnál nagyobb fül vagy orr.

Szóval itt az ideje, hogy észrevegyük, miként próbálja Andrei Pleşu összemosni a darwinizmust a rasszizmussal. Először is, mikor Saartije-t kiállították Londonban, Darwin pontosan egyéves volt, úgyhogy nehéz lenne abban az időben darwinizmusról beszélni. Cuvier pedig heves ellenzője volt minden olyan elméletnek, mely szerint egy állatfaj átalakulhat egy másikba. Lamarck ötleteit például azért nem vették sokan komolyan, mert Cuvier támadta azokat. Nem is beszélve, hogy a Darwin magnum opus-a, a “Fajok eredete” 27 évvel a Cuvier halála után jelent meg.

“Hogyan teheted egy sorba az embert a majmokkal?” – teszi fel a költőinek szánt kérdést Pleşu. A válasz egyszerű, még ha nem is költői: úgy, hogy komolyan veszed a modern biológia legfontosabb eredményeit. Úgy, hogy elolvasod, mit ír a témáról az Encyclopedia Britannica, a Wikipedia, vagy egy jobbacska középiskolás tankönyv. Úgy, hogy figyelembe veszed, amit az ember- és a csimpánz-gének teljes feltérképezése mutat: az összehasonlítási módszerektől függően, a mi és a csimpánzok génjei 96-99 százalékban megegyeznek. Úgy, hogy eltöltesz öt percet az állatkertben a csimpánzok, gorillák, vagy orángutánok otthona előtt, és megfigyeled, hogy mennyire – egyszerre szórakoztatóan és meghatóan – hozzánk hasonlóan viselkednek. Úgy, hogy többre tartod a modern tudomány könyvtárakra és terabájtokra rugó eredményeit, mint egy többezer éves mítosz mára jórészt tartalmatlanná vált és orrvérzésig ismételt meg elemzett deklarációit.

Románia volt kulturális- és külügyminisztere politikailag inkorrektnek nyílvánítaná a darwinizmust. Addig is, nem ártana, ha túllépne egy amerikai neoprotestáns kreacionista harcos szellemi szintjén, és valamennyi tudományos korrektséget is használna cikkeiben.

Advertisements

Responses

  1. Azt hiszem Pleşu ezzel csak annyit bizonyított, hogy nem kellene olyan kérdésekben állást foglalnia amihez nem ért, vagy amelyet nem tanulmányozott behatóan.
    Ugyanis a cikke alapján egyértelmű: fogalma nincs arról, hogy valójában ki volt Cuvier, és Darwin. Nem érti a darwinizmust, vagy annak modernebb változatát, az evolucionizmust.
    Gyanítom, hogy fikarcnyi erőfeszítést se tett arra, hogy legalább Dawkins valamelyik ide vágó könyvét, mondjuk A vak órásmester-t elolvassa.

    Arról nem is beszélve, hogy a rasszizmusból fakadó bánásmód, és az evolucionizmus összemosása azt sejteti: Pleşu nem érti (vagy nem akarja érteni?) a két fogalmat.

  2. […] az egyházi iskolák pártfogóinak: Darwint békén kell hagyni Miközben én itt Andrei Pleșu félrebeszéléseit próbálom elemezni, a kolozsvári Szabadságban folyik a háború az egyházi iskolákról, a vallás szerepéről az […]

  3. Nem olyan rég hallottam a hírekben, hogy a román biológia tankönyvekből az egyház nyomására kivették a Darwin-elméletet… No comment ez az ország. Egyébként… én Buslig Lajos unokája vagyok, láttam, hogy a másik blogon írt egy hozzászólást, vajon hogyan vehetném fel vele a kapcsolatot? Sajnos legalább 10 éve nem találkoztunk, furcsa is az interneten keresni, de gondoltam, megkérdezem.


Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Kategóriák

%d blogger ezt kedveli: