Szerző: zsylvester | december 1, 2007

A Basin and Range rövid története

A Halál Völgyéről írt bejegyzésben belekontárkodtam egy keveset a Basin and Range geológiájába, nagyon elemi szinten, és amitől féltem, bekövetkezett :). Kobold komolyabbra fordította a szót a kommentjében, és ezzel arra kényszerített egy magamfajta, a felső kéreg legfelsőbb részére koncentráló üledéktanászt, hogy a felszínnél egy kicsit mélyebben utánanézzen a dolgoknak és az Észak-Amerikai kéregnek. A kontárkodás tehát folytatódik.Basin and RangeA Basin and Range morfológiája (az alaptérkép forrása: a Google Maps, “terrain” stílusban használva)

A Halál-Völgyi bejegyzés valóban azt az érzést keltette, hogy az egész Basin and Range lisztrikus (görbe) vetők mentén elforgatott tömbökből és a köztük kialakuló aszimmetrikus medencékből áll. A kérdés persze az, hogy hogyan folytatódnak a mélyben ezek a vetők, és a válasz a Basin and Range esetén “detachment” vetőkben (elnyíródási felületekben) keresendő, amelyek mentén nagy az elmozdulás (sokszor több tíz kilométer) és amelyek gyakran metamorf dómokat (“core complexes”) hoznak a felszínre. Ezt a vetőtípust és a metamorf dómokat a Basin and Range-ben ismerték fel először, a hetvenes és a nyolcvanas években, de azóta minden kontinensen leírtak ilyen vetőket, még olyan kolliziós hegyvonulatokban is, ahol a kéregtágulás nem az első dolog ami az ember eszébe jut, amikor a térképre néz (pl. Alpok, Himalája). A metamorf dómokon fekvő kőzeteket általában alaposan felszabdalták a normál vetők, és a vetőblokkokat jelentős forgatás jellemzi. Maguk a dómok elsősorban metamorf kőzetekből állanak, amelyek valószínűleg a középső kéregből, 10-15 km mélyről származnak. Ez a stílúsú tágulásos deformáció különbözik a “klasszikus” árok-sasbérc (graben és horst) modelltől, melyben a vetők sokkal meredekebbek, a kialakuló medencék szimmetrikusabbak, és a tágulás mértéke kisebb. Az alacsony dőlésszögű detachment vetők és a metamorf dómok keletkezési mechanizmusa a geológia nagy vitatémái közé tartozik, és egy magamfajta “felszínes” geológus jobb, ha nem merül túl mélyre a témában, de ez a weboldal például jó kis ízelítőt ad az egymásnak többé-kevésbé ellentmondó elméletek fölöttébb bonyolult és számos voltáról. Itt elégedjünk meg egy jellegzetes keresztmetszet-sorozattal, amelyik a Snake Range fejlődését illusztrálja (forrás: Wernicke, B., 1992, Cenozoic extensional tectonics of the U.S. Cordillera. In Burchfiel, B.C., Lipman, P.W., and Zoback, M.L., eds., The Geology of North America, vol. G-3, The Cordilleran Orogen: Conterminous U.S., p. 553-81, Boulder, Colorado, Geol. Soc. of America).A Snake Range metamorf dómjának a kialakulása (Wernicke, 1992)Persze a kép korántsem olyan egyszerű, mint ahogy azt a korábbi bejegyzés sugallja, és – ha jól értem – a Basin and Range metamorf dómjai jórészt a korai extenzió eredményeként jöttek létre, pontosan ahogy azt István írja. A Halál Völgye azonban még az ellentmondásos eredetű Basin and Range-en belül is a vitatottabb témák közé tartozik: itt ugyanis az extenzión kívűl egy jelentős strike-slip mozgás is szerepet játszik, és a szakértők – suprise, surprise, mondanánk angolul – nem értenek egyet abban, hogy melyik mennyire fontos. Mint ahogy az is egy érdekes – és végső válaszok nélküli – téma, hogy mindez hogyan kötődik a nagyobb léptékű lemeztektonikai kontextushoz.

Körülbelül 28 millió évvel ezelőtt ugyanis az észak-amerikai kontinens nyugati oldalán nagy lemez-átrendeződések történtek: az addig “normális” szubdukciót folytató – és a Sierra Nevada gránitjait létrehozó – Farallon Lemez kezdett elfogyni, és először a történelem folyamán a Csendes Óceáni Lemez érintkezésbe került az Észak-Amerikai Lemezzel. Az új lemezhatár mentén azonban leállt a szubdukció, és oldalirányban kezdtek elcsúszni egymáshoz képest a lemezek. Így született a San Andreas vető. Míg a Szent András Törés egyre nőtt, a Farallon lemez csak fogyott, és ma már csak kis maradványai léteznek: a Cocos Lemez délen, és a Gorda Lemez meg a Juan de Fuca Lemez északon. Hogy a jórészt alámerült Farallon Lemezzel pontosan mi történt, az nem teljesen világos, egyszerűen azért, mert enyhén szólva mélyen van érzékszerveink és mérőműszereink hatótávolságához és felbontásához képest, de létezik egy halom elmélet arról, hogy milyen kalandokon esett át a Farallon a köpenyben és ez hogyan nyilvánul meg manapság a felszínen (Luffi Péter erről többet tudna mondani). Ami biztos, az az, hogy a Halál-Völgyi oldaleltolódások a nyugatabbra levő strike-slip lemezhatárnak a távolraható megnyilvánulásai, valamint az, hogy a Farallon Lemez történetének valami köze van a Basin and Range extenziójához is.

Az újkori extenzió egyébként nemcsak az amerikai Nyugat államait érintette (elsősorban Nevada, Kalifornia, Utah, Arizona, Új Mexikó), hanem messze benyúlik Mexikóba. A jelenlegi morfológia jórészt a középső Miocén utáni tágulásnak köszönhető, amikor az addig inkább az Andok Altiplano-jához hasonlító magas plató “összeomlott”. “Csupán” 16-15 millió évvel ezelőtt Nevada nyugati része körülbelül 3 km magasan állt a tengerszint fölött, azaz magasabban, mint Ecuador híresen magashegyi (2850 m körüli) levegőt szívó fővárosa, Quito. A Basin and Range-dzsel ellentétben a Colorado Fennsík nem esett át ilyen drasztikus változásokon, hanem nagyjából érintetlen maradt — csupán a Colorado folyó szabdalta össze alaposan, létrehozva a Grand Canyon-t.

Egyelőre ennyi; helyesbítések, hozzászólások, mint mindig, jól jönnek.

Advertisements

Responses

  1. Én inkább azt a címet adnám a bejegyzésnek, hogy: „A Basin and Range története röviden”. Vagy esetleg arra vonatkozik a mostani cím, hogy nagyon gyorsan történt az a kiemelkedés (ami azért relatív…)? :):)

    A vicces ugratást félre téve, nagyon igényes összefoglaló, sokat tanultam belőle. Magam részéről köszönöm.

    A Basin and Range topo térkép nagyon kifejező, engedelmeddel használnám előadásban (általában szoktam egy rövid kitérőt adni az Égei-térség és a BaR fejlődésének hasonlatára a tektonika és az aranyérctelepek szempontjából), a forrás megjelölésével.

    Egy este ha több időm lesz, igyekszek én is egy rövid mesét és néhány fotót feltenni a Carlin-telepekről és néhány szerkezet-földtani vonatkozásról.

    Jó szerencsét!

    P.S. Még egy idő-dimenziós észrevételem lenne annak kapcsán, hogy azt írod: „és először a TÖRTÉNELEM folyamán a Csendes Óceáni Lemez érintkezésbe került az Észak-Amerikai Lemezzel”

  2. A címet, azt hiszem, Bill Bryson (egyébként kiváló) könyvének a címe ihlette: “Majdnem minden rövid története” / “The short history of nearly everything”.

    A topo térképet a Google-től koppintottam, tehát lehet, tőlük kellene mindketten engedélyt kérjünk 🙂 . De, komolyra fordítva a szót, ha még nem próbáltad ki a Google Maps domborzatárnyékolásos változatát, figyelmedbe ajánlom.

    Akarattal írtam “történelmet” — tudom, hogy nem egészen helyénvaló itt ez a szó, de egy blogban elmegy ennyi pongyolaság :).

    Kösz az észrevételeket; várom a Carlin-telepekről szóló bejegyzést.


Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Kategóriák

%d blogger ezt kedveli: