Szerző: zsylvester | november 18, 2007

Három kép a Halál Völgyéből

A “Halál Völgye” alatt természetesen a Death Valley Nemzeti Park értendő, ahol néhány hete egy geológus-találkán vettem részt. A Halál Völgyében van Észak-Amerika legmélyebben fekvő szárazföldi pontja: a Badwater (“Rosszvíz”) nevű hely 85 méterrel van a tengerszint alatt: messze fenn, felhőkarcolónyi magasságban a fejed fölött a hegyoldalon jelzi egy tábla, hogy milyen magasra emelkedne a víz szintje, ha a tenger valahogyan beömlene a völgybe. Ez a mély árok amiatt alakult ki, hogy az Észak-Amerikai kontinens nyugati felének egy tekintélyes része kelet-nyugat irányban szeretne megnyúlni, és emiatt a földkéreg kivékonyodóban van. Ennek a kivékonyodásnak az eredménye egy sor észak-dél irányú hegyvonulat, amelyeket hasonló irányú mély völgyek választanak el egymástól. “Basin and Range”-ként, azaz “Medence és Hegyhát”-ként ismerik a geológusok ezt a vidéket. A hegyhátak tulajodonképpen nem egyebek, mint elforgatott kéregtömböknek a kiálló peremei, a tömb lesüllyedt, lefele forgatott részét pedig fiatal üledékek temetik be, viszonylag lapos medencealjakat hozva létre. Az üledékképződés nem mindig tud lépést tartani a süllyedéssel, azaz lefele forgással, és emiatt kerülhet néhány gyorsan táguló árok alja a tengerszint alá. Persze csapadékosabb klímaviszonyok mellett sok ilyen mély völgyben tavak jönnének létre – és a Halál Völgyében is léteztek valamikor nagy tavak. Manapság azonban a Basin and Range legnyugatibb tömbje, azaz a Sierra Nevada gránitmasszívuma olyan magasra emelkedett, hogy a Csendes Óceán felől érkező csapadéknak általában semmi esélye átjutni a túlsó oldalra. Más szóval a Halál Völgye és a Basin and Range jó része a Sierra Nevada esőárnyékában vannak, és ezért olyan szárazak. A szárazság miatt a növénytakaró és a talaj szinte teljesen hiányoznak, emiatt legtöbb hegyoldal nem egyéb, mint egy gigászi feltárás. Kívánhatsz-e ennél többet, ha geológus vagy.A harmadik kép a Zabriskie Point-nál készült; a név ismerős lehet Michelangelo Antonioni 1970-es filmcíméből. A film egy jelenetét itt forgatták, és a Pink Floyd meg Jerry Garcia is szereztek hozzá zenét (valószínűleg egy néhány “joint” füstjéből szerezték 🙂 ) . [A film egyébként több mint 7 millió dollárba került, és kevesebb mint egymilliót hozott a házhoz Amerikában. A két főszereplőnek semmilyen színészi képzettsége vagy tapasztalata nem volt.] De vissza a geológiához: a Zabriskie Point környéki tájat angolul “badland”-nek hívják, ami magyarul rossz földet jelent. Kázmér Miklós geológiai szakszótárában a “vásott föld” szerepel mint a “badland” magyar megfelelője. Ilyen vásott földek ott alakulnak ki, ahol (1) a kőzetek nagyon könnyen erodálódnak – és ez általában azt jelenti, hogy laza, csak enyhén cementált törmelékes üledékes kőzetek, azaz agyagok és puha homokkövek vannak a felszínen; és (2) a száraz éghajlat miatt nincs növénytakaró, vagy a növénytakaró nem képes lépést tartani az erózióval, ha az egyszer elkezdte “vásni” a talajt. Ezért érdemes kétszer is meggondolni, mielőtt valaki erdőt akar írtani meredek és laza altalajú hegyoldalakon. Erdélyben egyébként a legismertebb “vásott föld” a Szászsebes melletti Vörös Árok (Râpa Roșie).

A többi kép itt.

A teljesség kedvéért itt van ez a remek Landsat szatelitfelvétel is (forrás: NASA Earth Observatory). Kitűnően látszik a különbség a Death Valley két oldala között: a nyugati oldalon (amelyik kevésbé meredek, és nagyjából vető-mentes) hatalmas, elnyúlt alakú törmelékkúpok alakultak ki, míg a meredekebb keleti oldalt, ahol a nagy vetők vannak, kisebb, de tökéletes félkör alakú kúpok jellemzik, melyeknek kisebbek a víz- és törmelékgyűjtő területeik.deathvalley_l7_2000193_lrg.jpg

Reklámok

Responses

  1. Nagyszeru bejegyzés a ”Basin and Range”-rol és nagyon szép fotókkal dokumentálva!

    De vajon tényleg csak a forgó vetok együttese határozza meg a vidék mai arculatát?

    Én inkább azt – egy dinamikus képlékeny-töréses deformáció átmenet keretében – két folyamat egymásra tevodésével képzelném el:

    1. Az extenzió kezdeti szakaszában (eocén-miocén a B-a-R esetén?) a felső-kéreg gyors tágulásával, az alsó-kéreg exhumálodásával (metamorf-dómok, „core-complexes”) és nagyon magas geotermális gradiens mellett (nagyon vékony kéreg) valóban csak a forgó normál-sik vetok együttesével tudom a helyproblémát megoldani. Ezeket úgy képzelem el mint a „könyvespolc-szerkezetet”, ahol a polcot kis dőlésszögű lisztrikus vetők (vagy képlékeny-zónák, „detachment faults”) jelképezik. A polc elhuzásával, a könyvek felbuknak és elfordulnak egymáson a borító-lapok mentén. Ezt a fázist nagy horizontális mozgás és anyagszállítas jelezheti, amit ha jól értek a B-a-R esetén, lisztrikus vetőkön több tíz kilométert is kitehet. A kialakuló medencék (ha vannak) inkább asszimetrikusak.

    2. A második fázisban (miocén után a B-a-R esetén?) amikor a felső-kéreg tágulása már lasul, kisebb a geotermálsi gradiens is, az alsó kéreg is törékenyebb (és az első fázishoz képest vastagabb) inkább vertikális mozgással oldódna meg az extenzióból adódó helyprobléma, amikoris meredekebb normál vetők a régi „könyveket” átvágják és forgás nélkül egyes tömbök kiemelkednek, míg mások lesülyednek. Ú.n. árok-sasbérc szerkezetet alkotva, akár egy kezdetleges rift-szerkezet. A kialakuló medencék (ha vannak) inkább szimetrikusak ebben a fázisban.

    Szóval mindezt kérdem…(?)

    Az Égei-térségben (főként annak északi részén a Rodopében, a déli, Kréta-környéke, még most is nagyon gyorsan tágul) számos nagyszerű példát látunk erre. Egyrészt az átmenetet (kb 25 millió év körül) a magmatizmus alkálivá-bazaltossá való válltása is jelzi, másrészt a lisztrikus vetők felett a képződés közben larakódó kontinentális üledékekből származó Ar/Ar adatok és apatit-cirkon hasadási nyomvonalak inverz modeljei is jelzik, hogy egy kezdeti meredek buriális-fázist (gyorsan sülyedő asszimetrikus-medencék), hirtelen válltással (szintén 25 millió év körül) gyors kiemelkedés követ egyes részeken (a vető tapintható ami mentén történik), más részen még gyorsabb sülyedés történik. Az alsó-kéreg végig csak exhumálódik, kiemelkedik.

    Mindez a világ legnagyobb arany érctelepeinek (Carlin, Nevada, ma a világtermelés 30 százalékát adja) képződése és exhumációja miatt is lehet nagyon éredekes és fontos. Meg a hasonló telepek felkutatása miatt természetesen…

  2. […] Basin and Range rövid története A Halál Völgyéről írt bejegyzésben belekontárkodtam egy keveset a Basin and Range geológiájába, nagyon elemi szinten, és, amitől […]


Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

Kategóriák

%d blogger ezt kedveli: